Első f. 2 rész

Álom...Az egyetlen egy dolog a világon amit senki nem vehet el tőled!

Egy furcsa erdőben ébredtem... Hol vagyok?Hogy kerültem ide?Mi történt?
Egy harapásnyom volt a csuklómon,mintha valami hörcsög lett volna vagy valami hasonló állat.Elindultam kifelé az erdőből.Egy poros úton sétáltam már órák óta,de nem találtam falut se,embereket se.A harapás egyre jobban fájt és kezdtem szédülni,majd ismét elsötétült a világ.
Amikor felébredtem már sötét volt és egy piros cuccban voltam és a hajam barna volt.Most ez egy másik test?Hirtelen morgásokat hallottam és elkezdtem futni.Olyan gyorsan futottam,hogy az hihetetlen mintha nem is ember lennék.Elértem egy folyóhoz,ekkor valaki megfogott és a földre rántott.Egy srác volt.... szeme olyan világos kék volt mintha jégből lenne a haja barna volt és eléggé éhesnek nézett ki.
M:-Te meg ki vagy?
H:-Én?
M:-Miért,látsz még itt valaki mást is rajtad kívül?
H:-Nem!-Válaszoltam neki ijedten
M:-Ki vagy?-Ordította
H:- A nevem Hope!Te ki vagy?
M:-Hogy kerültél ide?
H:-Nem válaszoltál a kérdésemre!-Eléggé flegmára sikerült a kérdésem
M:-A nevem Matt,most boldog vagy?-Ő is flegmán válaszolt
H:-Nem,nem vagyok boldog!Nem tudom mit keresek itt.
M:-Gyere velem!-Megragadta a kezem és elkezdett rángatni
Nem volt választásom követnem kellett,hiszen olyan erősen szorította a karom.Már kb. 3 órája mentünk a sötét erődben.Kicsit féltem,nem tudtam mit akar tőlem.Pár perc után odaértünk egy hatalmas faházhoz.Amikor az ajtó elé értünk elengedte a karom én pedig ahogy csak bírtam elfutottam.Már egy ideje menekültem amikor neki vágott egy fához.Rettenetesen fájt.
M:-Mit gondolsz hová mész?
H:-El innen messzire!Nem akarok veled menni sehová!-Kiáltottam
M:-Akkor menj csak ha megakarsz halni!
H:-Miért halnék meg?
M:-Üldöznek téged,nem csak úgy véletlenül kerültél ide.
Elindult vissza felé.Gondolkodtam,de úgy döntöttem követem.Újra visszaértünk a házhoz.Beléptem az ajtón és nagyon meglepődtem,szinte ledermedtem.5 ember evett állatokat,de meg se volt főzve még a szőr is rajtuk volt.Azt hittem elhányom magam.
M:-Te is ilyen leszel majd.-Mondta.
H:-Kizárt!
M:-Majd meglátod!
Felvezetett egy emeleti szobába.
M:-Aludj,holnap visszaviszlek az otthonodba.
Nem mondtam semmit,csak lefeküdtem az ágyba.Forgolódtam pár órát,de utána elnyomott az álom.Arról álmodtam,hogy Matt a karjaiba vett és sétált velem a poros úton,ahol felébredtem.
Felébredtem és az ágyamban voltam.
-Mi a franc?-Kérdeztem magamtól